6200.Kiskőrös,Martini u. 1

Tel: 06.20.9312.582

Jogosítvány kedvező feltételekkel!

 

Főoldal

a kresz általános rendelkezései

Tananyag (mi is az a e-learning)

Kresz:

01. tanfolyami információk

02.  a kresz alapfogalmai

03. a kresz általános rendelkezései

04. a járművezetés személyi

feltételei

05. a járművek közlekedésben való

részvételének feltételei

06. a közúti jelzőtáblákra vonatkozó

közös rendelkezések

07. az útvonal típusát jelző táblák

08. az elsőbbséget szabályozó

jelzőtáblák

09. az utasítást adó jelzőtáblák

10. a tájékoztatást adó jelzőtáblák

11. a veszélyt jelző táblák

12. a tilalmi jelzőtáblák

 13. a jelzőtáblákra vonatkozó

kivételes szabályok

14. az útburkolati jelek

15. az „egyéb” közúti jelzések

16. a forgalomirányító fényjelző

készülékek

17. forgalomirányítás

karjelzésekkel

18. az elindulás és a haladás az

úton

19. az irányváltoztatás és az

irányjelzés

20. besorolás az útkereszteződés

előtt

21. a bekanyarodás

22. elsőbbségadási kötelezettség

a bekanyarodó járművel

23. az áthaladási elsőbbség az

útkereszteződésben

24. közlekedés főútvonalon

25. közlekedés vasúti átjáróban

26. Közlekedés villamos pályával

ellátott úttesten

27. a párhuzamos közlekedés

szabályai

28. közlekedés gyorsforgalmi úton

29. a sebesség

30. a követési távolság

31.) a megfordulás és a hátramenet

32.) az előzés

33.) a kikerülés

34.) a kitérés

35.) a járművek kivilágítása

36.) a megállás és a várakozás

37.) a személy és teherszállítás

38.) a gyalogosokra vonatkozó

szabályok

39.) kerékpárral közlekedve

40.) segédmotoros kerékpárral

közlekedve

41.) állati erővel vont járművel és

kézikocsival közlekedve

Műszak:

42.) a gépkocsi szerkezeti felépítése

43.) a motor és segédberendezései

44.) az erőátviteli szerkezet

45.) a fékberendezés

46.) a kormányberendezés

47.) a futómű

48.) az elektromos berendezések

49.) a motorkerékpár szerkezeti

felépítése

50.) a gépjárművek karbantartása

Vezetéselmélet:

51.) műszaki hiba, a járművek eltávolítása

52.) közlekedési baleset

53.) a járművezetés emberi tényezői

54.) elhelyezkedés a gépkocsiban

55.) a jármű fékezése

56.) megállás-várakozás (parkolás)

57.) a forgalomban

58.) vezetés különleges

körülmények között

59.) nagyméretű járművet vezetve

60.) magasabb felszereltségű

járművet vezetve

61.) a veszélyhelyzet

62.) az elméleti vizsgával

kapcsolatos tudnivalók

Balesetmentes vezetést!

a közlekedőkre vonatkozó általános rendelkezések

a bizalmi elv

a forgalom irányítására és az ellenőrzésre jogosult személyek

a járművek – ellenőrzés céljából – történő megállításának módjai

a mobil rádiótelefon használatának szabályai

a hangjelzés

a fényjelzés

külföldre utazás esetén

A közlekedésben résztvevőkre vonatkozó általános rendelkezések

Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének a védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani a közúti jelzések rendelkezéseinek, továbbá a forgalom irányítására, ellenőrzésére jogosultak utasításainak eleget tenni

Az utak igénybevételével kapcsolatos egyéb szabályok

Aki a közutat vagy a közúti jelzést megrongálta, beszennyezte vagy a közútra a közlekedés biztonságát, zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat juttatott, köteles a keletkező veszély elhárításáról gondoskodni, illetőleg ameddig az nem lehetséges, a veszélyről a közlekedés többi résztvevőjét tájékoztatni.

Földútról szilárd burkolatú útra való ráhajtás előtt a járműről a rátapadt sarat - amely a szilárd burkolatú utat beszennyezheti - el kell távolítani.

Tilos az úton olyan tárgyat csúsztatni, illetőleg vontatni, amely ezáltal az utat megrongálhatja.

Bizalmi elv - minden közlekedő számíthat rá (bízhat abban), hogy mások is megtartják a közlekedés szabályait

úgy kell közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon. A "bizalmi elv" alkalmazása a biztonságos közlekedés feltétele. A "bizalmi elv" lényege, hogy minden közlekedő ismeri és betartja a közlekedés szabályait.

a bizalmi elv lényeges kivételei:
- aki maga is szabálytalanul közlekedik eredményesen nem hivatkozhat arra, hogy bízott mások szabályos közlekedésében;
- senki sem bízhat abban, hogy a szabályokat mások is megtartják, ha a szabályszegés ténye számára már kellő időben felismerhető. Aki tehát már látja, vagy az "adott forgalmi helyzetben szükséges figyelemmel és elővigyázatossággal" történő közlekedés mellett látnia kellett, hogy a közlekedés egy másik résztvevője megszeg vagy meg fog szegni- valamely szabályt, nem bízhat tovább a másik szabályszerű magatartásában, így abban sem, hogy a másik meg fogja szüntetni a szabályszegést, hanem köteles minden tőle telhetőt, elvárhatót megtenni a veszélyhelyzet megszüntetésére, a baleset elhárítására;
- nem szabad biztosan számítani arra, hogy a közlekedés szabályait olyan személyek is megtartják, akiktől a szabályos magatartás koruk, testi fogyatékosságuk vagy

  más ok miatt felismerhetően nem várható el.

A forgalom irányítására (ellenőrzésére) jogosult személyek:
• a rendőr,
• a szolgálatban lévő katonai forgalomszabályozó,
• a katasztrófavédelmi hatóság közúti ellenőre,
• a vám és pénzügyőr,
• a tűzoltó,
• a forgalmat ellenőrző közlekedési hatóság közúti ellenőre.

A közúti forgalom ellenőrzése során a közúti forgalom ellenőrzését végző berendezést, azt a járművet, amelyben a közúti forgalom ellenőrzését végző berendezés üzemel a közúton úgy kell elhelyezni, hogy a gyalogos és jármű forgalmat indokolatlan mértékben ne akadályozza.

Az a jármű, amelyben a közúti forgalom ellenőrzését végző berendezés üzemel a járműforgalom elől elzárt területen, továbbá a közútnak azon a részén is elhelyezhető, ahol a járművek megállása vagy várakozása tilos.

Az átlagsebesség-ellenőrző rendszerrel ellátott útszakasz kezdetét a "Közúti forgalom ellenőrzése", az ellenőrzött útszakasz végét a "Közúti forgalom ellenőrzésének vége" jelzőtábla jelzi.

A járművek (ellenőrzés céljából) megállításának módjai

A forgalom irányítására jogosult személy- karjának vagy fehér szegélyű piros tárcsának függőleges feltartásával, piros vagy fehér fény körbeforgatásával, illetőleg síppal ad jelzést , menet közben a megkülönböztető fényjelzést használó gépkocsiból, illetve motorkerékpárról ad jelzést, karjának, fehér szegélyű piros tárcsának, piros vagy fehér fényű lámpának fel-lemozgatásával, illetőleg hangszórón vagy a megállásra felhívó szövegű felirattal.

A forgalom irányítására jogosult személyek egyéb lehetséges utasításai

A megkülönböztető fényjelzést használó gépkocsiból vagy motorkerékpárról, illetőleg rendőrségi helikopterről hangszórón keresztül adott, a követendő közlekedési magatartásra vonatkozó utasításának megfelelő módon kell az úton közlekedő jármű vezetőjének eljárnia.

A rádiótelefon használatára vonatkozó szabályok

A gépkocsi vezetője menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat. A kétkerekű, továbbá gépkocsinak nem minősülő háromkerekű jármű vezetője menet közben - ideértve a forgalmi okból történő megállást is - kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat.

A hangjelzés

Hangjelzést adni csak balesetveszély esetében, a baleset megelőzése érdekében, valamint lakott területen kívül az előzési szándék jelzése céljából szabad.

A fényjelzés

Fényjelzést adni a távolsági fényszóró felvillantásával szabad, feltéve, hogy ez a közlekedés többi résztvevőjét nem vakítja el.

Külföldre utazás esetén

Kötelező az államjelzés a H betű felragasztása, téli hónapokban több ország előírja a hólánc kocsiban tartását, valamint a láthatósági mellény meglétét.

A gépjárművünkre itthon kötött és fizetett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nem csak Magyarország területén érvényes - azt külföldi utazásunk esetén "magunkkal visszük" Európa más országaiba is. Egyre többször kérik a külföldiektől az úgynevezett zöldkártyát, ami azt igazolja az autós, hogy Magyarországon fizeti a kötelező felelősségbiztosítást. A rendszámegyezményben részt nem vevő országokban a zöldkártya elengedhetetlen, ha az autótulajdonos ilyent nem tud felmutatni, az adott országban előírt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kell megkötnie a határon.

A magyar jogosítványt szinte minden európai országban elfogadják. Nemzetközi jogosítvány kiváltására akkor van szükség, ha valaki külföldön akar autót bérelni, és ezt az engedélyt a lakóhely szerinti okmányiroda állítja ki.

Nem árt ismerni a helyi KRESZ szabályokat. Noha a közlekedés szabályai alapvetően minden európai országban azonosak, néhány egyedi kivétel előfordul.

Hazánkban is kaphatóak az osztrák, a cseh és a szlovák autópályákra érvényes matricák, ezeket érdemes még itthon, forintért megvásárolni.

Magyarországon forgalomba helyezett járművel a forgalmi engedély szerinti tulajdonos, illetve üzembentartó kivételével más személy csak a tulajdonos írásos hozzájárulásával hagyhatja el. Magyarországon bérbe vett vagy lízingelt jármű esetén a hozzájárulást a bérleti, illetve a lízingszerződés pótolja, amennyiben abból megállapítható, hogy az üzemben tartó a járművel az ország területét jogosult elhagyni.

Az általánosnál sokkal fontosabb autónk állapota, felkészültsége, amennyiben azzal külföldre szándékozunk menni. Az elhanyagolt autó nem csak az utazás idő előtti befejezését, de komoly balesetet is vonhat maga után.