6200. Kiskőrös, Martini u. 1  -- Tel: 06209312582

Jogosítvány kedvező feltételekkel!

Főoldal

a veszélyhelyzet

Tananyag (mi is az a e-learning)

Kresz:

01.) tanfolyami információk

02.)  a kresz alapfogalmai

03.) a kresz általános rendelkezései

04.) a járművezetés személyi

feltételei

05.) a járművek közlekedésben való

részvételének feltételei

06.) a közúti jelzőtáblákra vonatkozó

közös rendelkezések

07.) az útvonal típusát jelző táblák

08.) az elsőbbséget szabályozó

jelzőtáblák

09.) az utasítást adó jelzőtáblák

10.) a tájékoztatást adó jelzőtáblák

11.) a veszélyt jelző táblák

12.) a tilalmi jelzőtáblák

 13.) a jelzőtáblákra vonatkozó

kivételes szabályok

14.) az útburkolati jelek

15.) az „egyéb” közúti jelzések

16.) a forgalomirányító fényjelző

készülékek

17.) forgalomirányítás

karjelzésekkel

18.) az elindulás és a haladás az

úton

19.) az irányváltoztatás és az

irányjelzés

20.) besorolás az útkereszteződés

előtt

21.) a bekanyarodás

22.) elsőbbségadási kötelezettség

a bekanyarodó járművel

23.) az áthaladási elsőbbség az

útkereszteződésben

24.) közlekedés főútvonalon

25.) közlekedés vasúti átjáróban

26.) Közlekedés villamos pályával

ellátott úttesten

27.) a párhuzamos közlekedés

szabályai

28.) közlekedés gyorsforgalmi úton

29.) a sebesség

30.) a követési távolság

31.) a megfordulás és a hátramenet

32.) az előzés

33.) a kikerülés

34.) a kitérés

35.) a járművek kivilágítása

36.) a megállás és a várakozás

37.) a személy és teherszállítás

38.) a gyalogosokra vonatkozó

szabályok

39.) kerékpárral közlekedve

40.) segédmotoros kerékpárral

közlekedve

41.) állati erővel vont járművel és

kézikocsival közlekedve

Műszak:

42.) a gépkocsi szerkezeti felépítése

43.) a motor és segédberendezései

44.) az erőátviteli szerkezet

45.) a fékberendezés

46.) a kormányberendezés

47.) a futómű

48.) az elektromos berendezések

49.) a motorkerékpár szerkezeti

felépítése

50.) a gépjárművek karbantartása

Vezetéselmélet:

51.) műszaki hiba, a járművek eltávolítása

52.) közlekedési baleset

53.) a járművezetés emberi tényezői

54.) elhelyezkedés a gépkocsiban

55.) a jármű fékezése

56.) megállás-várakozás (parkolás)

57.) a forgalomban

58.) vezetés különleges

körülmények között

59.) nagyméretű járművet vezetve

60.) magasabb felszereltségű

járművet vezetve

61.) a veszélyhelyzet

62.) az elméleti vizsgával

kapcsolatos tudnivalók

 

Haza várnak!

 

 

 

a veszélyhelyzet kialakulásának főbb okai:

a jármű műszaki hibája

Szerencsére a mai korszerű járműveknél, ritkán fordul elő súlyos műszaki hiba, aminek következménye, akár baleset is lehet. A legalapvetőbb hibák (fék, kormány, futómű, gumiabroncsok) hibája esetén alapvető probléma, hogy a vezető nem tud felkészülni a lehetséges veszélyre, nem tudhatja mi történhet. Az alapvető műszaki hibák esetén, pillanatok alatt kell olyan eseményekről döntést hozni és cselekedni, amelyek (szerencsére) igen ritkán fordulnak elő.

Fékhiba esetén (mivel a fékrendszer kétkörös, tehát ha az egyik fékkör elromlik, akkor a másik ettől függetlenül működik. Ilyen estben a járművünk, tehát nem lassul annyira, mint eddig.

A napi indulás előtt a jármű vezetője köteles a fék, kormány, gumik, világítás ellenőrzésére. Igaz nem biztonsági berendezés de a rendszámok ellenőrzése is kötelező.

- úthiba, nagyobb kátyúk, rossz útminősége is befolyásolja a járművünk stabilitását.

- járművezető hibája, rutinból (megszokásból) közlekedés → megváltozott forgalmi rend, figyelmetlenség, rossz döntés, a jármű

- vezetés személyi feltételeinek hiánya

- közlekedési partner hibája

- több tényező együttes hatása

A veszélyhelyzet nem jelent mindig balesetet, fékezéssel és kormányzással, egyes balesetek elkerülhetőek.

Dynomen helyzet: a közlekedési helyzet, még nem veszélyes, csak könnyen azzá válhat (anyukák beszélgetnek és a kisgyerek, nézi az utca túloldalán lévő játékbolt kirakatát) - átszaladhat!

AZ ÜTKÖZÉS

Az ütközés kimenetele (súlyossága) nagymértékben függ a jármű sebességétől. Már tanultuk, hogy a féktávolság (észleléstől a megállásig) nem arányos a sebességgel. Tehát minél gyorsabban haladok a féktávolság nem csak annál nagyobb lesz hanem  négyzetesen változik. Ez pedig fizika!

Sebesség

Reakcióút

csak észlelem a

veszélyt

még nem fékezek

Fékút

ilyenkor már erősen fékezek

Féktávolság

amíg ténylegesen megáll a járművem

Ajánlott minimális féktávolság

20 km/h

5,6 m

4,6 m

10 m

11 m

50 km/h

14 m

22 m

36 m

28 m

90 km/h

25 m

63 m

88 m

50 m

110 km/h

30 m

92 m

122 m

60 m

130 km/h

36 m

126 m

162 m

72 m

         

 

       

A reakcióidő fogalmán azt az időtartamot értjük, amely egy reakciót kiváltó ok felbukkanása, valamint az arra való reagálás (válasz-cselekmény) kezdete között eltelik. A reakciót kiváltó ok a vezetési gyakorlatban különböző lehet:

- mesterséges jelzés (pl. jelzőtábla, forgalomirányító jelzőlámpa, közlekedési rendőr stb.),

- valamilyen esemény ( pl. gyalogos, kivilágítatlan kerékpáros váratlan felbukkanása stb.),

- bármely más, de határozott inger (pl. kürtszó, féklámpa kigyulladása stb.).

A vezető reakcióidejének nagysága lényegesen befolyásolja az általa választható legnagyobb menetsebességet. A reakcióidő nagysága egyrészt egyéni adottságoktól, feltételektől, másrészt külső, objektív körülményektől függ.

Egyéni feltételek:

- életkor,

- egészségi állapot,

- fáradtság,

- vezetői rutin, gyakorlat,

- fiziológiai okoktól függő figyelem ingadozások (pl. éhség, fejfájás stb.),

- pszichológiai okoktól függő figyelem ingadozások (pl. öröm, bánat, izgatottság stb.),

- különleges hatások (pl. ijedtség, alkoholhatás, gyógyszerhatás),

- felkészültség (a vezető várja a kiváltó körülményt).

az előzőekben felsorolt tényezők közül az alkoholhatás növeli meg legjobban a reakcióidőt.

Külső körülmények:

- észlelési feltételek (pl. látási viszonyok, figyelemelvonás stb.),

- a reakciót kiváltó ok minősége (pl. vizuális, akusztikus),

- a reakciót kiváltó ok intenzitása (pl. hangos, halk, erősen, vagy gyengén kontrasztos),

- a reakció fajtája (pl. egyszeri, többszöri stb.)

A frontális ütközés rendkívül súlyos, amely azért a legveszélyesebb, mert ilyen esetben "rögtön megáll" a járművem,

tehát igen nagy a lassulás. Ha van lehetőség, akkor ne a legkeményebb tárgyaknak menjünk neki, hanem olyanoknak, amelyek elmozdulhatnak, így tehát hosszabb távolságon lehet megállni (szalagkorlát, betonból készült elválasztó elem deformációra képes közúti jelzések, bokrok)

A frontális ütközés elkerülése - a veszély észlelése - intenzív fékezés - elkormányzás – pályaelhagyás - mindig jobbra

a passzív biztonság eszközei maximális védelmet nyújthatnak (biztonságiöv, légzsákok, gyermekülés)

a szembejövő sebességét a legnehezebb megbecsülni, élénk színű jármű közelebbinek tűnik a, sötétebb színű jármű, pedig úgy tűnik, hogy távolabb van. A szembejövő jármű sebességét általában alábecsüljük (nem is jön az olyan gyorsan) a tőlünk való távolságát pedig, nagyobbra becsüljük (ó hát az még jó messze van) és azután, mégsem.

még néhány közlekedési veszélyhelyzet

- a mögöttes forgalom figyelésének hiánya - visszapillantó tükör figyelésének hiánya

- hirtelen elkormányzás - a jármű feletti uralom elvesztése

- sűrű forgalom → sorozatos ütközés

- kevésbé éber vezető, autópályán és autóúton jellemző a monotónia → elalvás, az ingerszegény környezet okozza.

- Gyalogos elütése esetén csak a szerencsén múlik a baleset kimenetele, mert a gyalogos teljesen védtelen és nemcsak

  az ütközés pillanatában éri sérülés

- Kerékpáros, motoros teljesen védtelen az ütközés után, védelmet nyújthat a sisak és a motoros ruha

Tudatos szabálysértések (gyorshajtás, telefonálás, tolatás, megfordulás)

láthatóság éjszaka

A sötét ruházat (fekete, kék) könnyen belemosódik a környezetbe (nehezen észrevehető)

Célszerű - lakott területen kívül pedig kötelező - a fényvisszaverő ruházat viselése

- ha behavazódott, lefagyott az autó, takarítsuk le teljes egészében az ablakokat és a tükröket!

- ha ködbe kerülünk, ne előzzünk ha mégis, akkor várjuk ki a belátható útszakaszt. Kapcsoljuk be időben a ködlámpákat,

  de ha megjavulnak a látási viszonyok, azonnal kapcsoljuk ki őket. A mögöttünk haladó számára hihetetlenül zavaró és

  idegesítő a vakító fény (büntethető is)

A megváltozott időjárási és útviszonyok között természetesen nem elég az abroncs minőségében bízni. Ide feltétlenül szükséges egy megváltozott vezetéstechnika és egy megváltozott szemlélet is.

Egy 50 km-el haladó gépjármű optimális féktávolsága száraz úton kb. 8 méter. Vizes úton ez a féktávolság már 16 méterre nő, havas úton 32 méter, jeges, csúszós úton ez az érték már nyolcszoros: 64 méter lehet. Ebből a példából is látszik, hogy télen rendkívül nagy szerepe van a sebesség helyes megválasztásának.

A sebesség mellett nagyon fontos szerepe van a kanyarodáskor és a kritikus helyzetben történő helyes magatartásnak.

Vízen futás (aquaplaning): akkor találkozhatunk ezzel a jelenséggel ha tócsába hajtunk és a futófelület már nem képes elvezetni a vizet. Ekkor az autó felúszik a vízfelületen, nem reagál a kormánymozdulatokra és irányíthatatlanná válik. A gumiabroncs a kopásával az aquaplaning kockázat jelentősen megnő, ezért 3 mm mintaárok mélység alatti autógumival már ne közlekedjünk autóúton/autópályán esős időben. Függ a jármű sebességétől, a gumik állapotától és a vízréteg magasságától. SEBESSÉG CSÖKKENTÉS!

Nedves úton, kopott gumiabroncsokkal akár 70%-kal is megnőhet a féktávolság.

- 8 mm mintamélység = 43 m féktávolság

- 3 mm mintamélység = 53 m féktávolság

- kevesebb, mint 1,6 mm mintamélység = 73 m a féktávolság - 80 km/h sebességről álló helyzetig

A kopott gumiabroncsok rontják a gépkocsi kezelhetőségét és kiszámíthatatlanná teszik a manővereket.

Az előírások szerint és a bírság elkerülése érdekében a gumiabroncsok mintamélységének legalább (1.6 mm-nek) kell lennie.

A minimális biztonsági ajánlás nyári gumiabroncsok esetében 3 mm, téli gumiabroncsoknál pedig 4 mm.